Rendezvények

 

 

 

 

Kedves Barátaink !

 


Tisztelettel meghívunk minden érdeklődőt a Magyar-Iráni Baráti Társaság márciusi rendezvényére.
Időpont: 2014. március 11. /kedd/,  17:00 óra

Helyszín: 1062 Budapest, Bajza u. 54. mfsz.
  /Nemzetek Háza, az előtérből jobbra/
Cím: Három hét Iránban - vetítettképes előadás
Előadó: Cseh Zombor

Üdvözlettel:


                     Kertész Tibor

 

 

___________________________________________________________________________________________

 

 

Tisztelt Tagság, Tisztelt Érdeklődők!

 

 

A Magyar-Iráni Baráti Társaság szeretettel invitál mindenkit Khosrow Sinai híres iráni filmrendező estjére, ahol az iráni filmrendező, Sinai-Varga Gizella festőművész férje alkotásaiból tekinthetnek meg három alkotást.
Helyszín: Örökmozgó Filmmúzeum, Erzsébet krt. 39. Budapest, 1074.

Időpont: 2014. február 21. péntek. 18.00-22.00

A részletes, a szervezők által írt programot az alábbiakban olvashatják:

 

 شبی با آثار استاد خسرو سینائی، سینماگر نام آور معاصر


✿ GIZELLA ✿ (گیزلّا)

Egy portrefilm, 23 perces ,(18:00-18:25)
Rendezo,producens,zeneszerzo;Khosrow Sinai
Ez a fim az egyike azoknak a muveszi portrefilmeknek ,amelyet Khosrow Sinai az evek folyaman alkotott.Felesegenek ,Gizellanak, az eletutjarol es a muveirol szol ,aki festomuvesz es Iranban el .A lirikus hangu film egy filmkoltemeny a muveszi utrol ,sorsrol,egy muveszasszonyrol...




✌ ELJEN! ✌ (زنده باد!)

Jatekfilm, 90 perces (18:30-20:00)
Dijnyertes filmje a Karlovy Vary Filmfesztivalnak 1980-ban
Rendezte ;Khosrow Sinai
A film hat honappal az irani forradalom utan jatszodik 1989-ben.Akkor meg teljesen bizonytalan volt ,hogy ki fog a forradalom elere kerulni.Kulonbozo nezetu csoportok harcoltak a sah diktaturaja ellen,amely az utolso napjait elte. 
Egy csalad ;ferj ,feleseg ,ket gyermek es a nagyapa elik a mindennapi eletuket.A ferj mindenfele politikai megnyilvanulastol ovakodik ,felti a csaladot.Velemenye az,hogy ki kell varni az esemenyeket.
Az ifju forradalmarok menekulnek a sah titkosrendorei elol es a lakossag nyitva tartja a kapukat ,hogy be tudjanak jonni ,ha uldozik oket.A csalad feje ,aki vasarolni ment sietve menekul haza .A feleseg kinyitotta a kertkaput elozoleg hogy be tudjon jutni,de egy ifju forradalmar megelozi ,akit uldoznek.Becsukodik az ajto ,a hazigazda is nehezen kerul haza lovoldozesek es harcok kozepette. Meglepodesere ott talalja az ifju forradalmart az otthonaban es elkezdodnek a problemak.Lehet-e semleges maradni ,ha elkezdodik a felelem ,eroszak ,uldozes? Errol szol ez a film…




♚ A TUZ MENYASSZONYA ♚ (عروس آتش)

Jatekfilm, 110 perces (20:10-22:00)
Rendezte; Khosrow Sinai
Tobb dij nyertese a Fajr Filmfesztivalon Teheranban es Karlovy Variban
A tortenet Iran deli reszen jatszodik ,ahol az arab torzsek kozott az a tradicio ,hogy a lany-utodok az apai agon az unokatestverek felesegei lesznek.Valoszinuleg ez azert volt fontos,hogy osszetartsa a nagy csaladokat a fold es a vagyon szempontjabol.A tradicio es a mai vilag osszeutkozese ez a tortenet ,ami valodi dokumentacios alapokon nyugszik.Egy orvostanhallgato lany visszater a falujaba ,hogy hazassagi szandekat egy varosi orvossal bejelentse a rokonoknak es elkezdodnek a nehezsegek a csaladdal es az unokabattyal ,aki igenyt tart a tradicio altal kiszabott elsosegi jogra ,mint volegeny.

 

Üdvözlettel

Sárközy Miklós
elnök
MIBT

 

 

 

____________________________________________________________________________________________________

 

 

 

Tisztelt Tagság, Tisztelt Érdeklődők!

 

 

A Magyar-Iráni Baráti Társaság mindenkit szeretettel invitál Sírín Nesát, a világhírű iráni művész kiállítására Budapesten!

 

Sírín Nesát

Mélycsarnok, 2014. február 13. – április 27.
Helyszín: Műcsarnok, 56-Hősök Tere, Budapest, 1146
Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária

Megnyitó: 2014. február 13., 18:00
A kiállítást megnyitja: Kocsis Ágnes filmrendező

Nyitó tárlatvezetés: 2014. február 16., 17:00

Sírín Nesát (1957), az iráni származású, 1974 óta az Egyesült Államokban élő képzőművész leginkább azokról a videóinstallációiról és fotósorozatairól, majd a későbbiekben filmjeiről vált világszerte híressé, melyek az iszlám világ társadalmi berendezkedésére, az iráni nők helyzetére reflektálnak. Munkái többek között a nemi identitás társadalmi meghatározottságának kérdésével, illetve a jelenben is ható, nőket elnyomó, évszázados hagyománnyal foglalkoznak.

Magyarországon első alkalommal mutatkozik be Sírín Nesát egyéni kiállítással, mely a kiválasztott két alkotással jól reprezentálja a művész mozgóképes életművét. A ’90-es éveket az Elragadtatás (Rapture, 1999) című kétcsatornás videóinstalláció képviseli, a 2000-es éveket pedig a Zarin (2005) című darab, mely része egy öt videóból álló (Mahdokht, Zarin, Munis, Faezeh, Farokh Legha), egy-egy női karaktert megjelenítő sorozatnak. Ebből a projektből készült később a Nők férfiak nélkül (2009) című, filmfesztiválnyertes film, Shahrnush Parsipur 1989-ben írt, azonos című regénye nyomán. A Zarin kiválasztása a sorozat öt darabja közül nem véletlenszerű: a társadalom szélére/peremére szorított, majd abból kimenekülő prostituált szerepét a valószínűleg sokak által már ismert film- és színházi színész, Tóth Orsi játssza.
Mindkét mű azonos érzékenységgel közelít hasonló társadalmi kérdésekhez, de míg az Elragadtatást inkább szürreális hatású stilizált képek, addig a Zarint realistább megközelítés jellemzi. Neshat műveinek nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet az iráni, illetve az iszlám társadalmi berendezkedés visszáságaira, különösen a nők helyzetére. Migránsként kívülről figyeli a szülőhazájában zajló folyamatokat, ami lehetővé teszi számára, hogy kritikát gyakoroljon a fundamentalista nézetek fölött.



Sírín Nesát a kaliforniai Berkeley Egyetemen végezte képzőművészeti tanulmányait a ’70-es években. Az Iránban 1979-ben kitört iszlám forradalom miatt évekig nem tudott hazájába visszatérni. 1983-ban New Yorkba költözött, azóta is ott él és dolgozik. 
Videóműveit, fotósorozatait és filmjeit világszerte láthatta már a közönség, legutóbb 2013-ban a detroiti Művészeti Intézetben mutatták be életművét. Korábban többek között az amszterdami Stedelijk Múzeumban, a berlini Hamburger Bahnhofban, a bilbaói Guggenheim Múzeumban, a londoni Tate Gallery-ben, a bécsi Kunsthalléban, a londoni Serpentine Gallery-ben volt egyéni kiállítása. 
Munkáit számos rangos képzőművészeti díjjal jutalmazták. 1999-ben elnyerte a 48. Velencei Biennále Arany Oroszlánját, valamint az ARCO (Madrid) legjobb projektért járó díját, 2000-ben a Gwangju Biennále nagydíját, 2002-ben a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ díját, 2005-ben pedig a Hiroshima Art Prize-t. 2009-ben a Nők férfiak nélkül című filmjével megkapta a 66. Velencei Filmfesztivál legjobb rendezésért járó Ezüst Oroszlán díját.

Üdvözlettel

Sárközy Miklós

 

elnök

 

MIBT

 

_____________________________________________________________________________________________

 

 

 

Tisztelt Tagság! Tisztelt Érdeklődők!

 

 

Mindenkit szeretettel meghívunk Vásáry István turkológus professzornak,  a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, Magyarország volt iráni nagykövetének akadémiai székfoglalójára, amely témájában a középkori iráni történelmet is érinti.

Vásáry István akadémiai  székfoglalójának címe:  "Többnyelvűség és kulturális kölcsönhatások az Arany Hordában" 

Időpont: 2014. február 17. hétfő, 14.00 óra 

Helyszín:  az MTA Székházának Felolvasóterme (Budapest, V. kerület, Széchenyi István tér 9. I. em.).

 

Az akadémiai székfoglaló rezüméje

A Mongol Birodalom létrejötte a világtörténelem páratlanul fontos eseménye, amely évszázadokra meghatározta Eurázsia sorsát. Miután 1206-ban Dzsingiszt a mongol törzsi világ kánjává választották, elindultak a hódító hadjáratok, melyek során mindössze két nemzedék alatt, tehát az 1260-as évekre létrejött egy Kínától a Kárpátokig húzódó, hatalmas eurázsiai birodalom. A 13-14. századi Mongol Birodalom történeti, kulturális és nyelvi szempontból való kutatása ugyan mindig a nemzetközi érdeklődés előterében állt, de az elmúlt évtizedekben a globalizmus és a multikulturalizmus jelenségei nyomán sokan különös figyelemmel fordultak a mongol hódítások és a mongol kor felé, melyben a modern kori globalizmus középkori előképét keresték és keresik. A székfoglaló címében jelzett összehasonlító vizsgálódásaimat elsősorban a művelődés- és kultúratörténet szempontjai vezérelték, tehát nem a többnyelvűség nyelvészeti elemzéséről lesz szó, hanem inkább azokról a szellemi hatásokról, amelyeket a többnyelvűség ténye a kulturális kölcsönhatások területén létrehozott. A többkultúrájúság jelenségeinek vizsgálatát előadásomban a Mongol Birodalom nyugati részén önállósodott két utódállam (ulusz), az Arany Horda és kisebb mértékben az ilkánida Irán esetében fogom elvégezni, főbb vonalaiban az 1250 és 1350 közötti évszázad időbeli keretei között.
Először az ujgur írásos mongol írásbeliségről lesz szó, annak birodalmi elterjedtségéről a káni kancelláriákban. Ennek kapcsán taglaljuk a pecséteket és a hatósági táblákat (paizi), melyek használata egyértelműen kínai eredetű.
Majd a török idiómák vizsgálatára kerül sor. Ennek során a mongol kor előtti kiterjedt török írásbeliség áttekintése után az Arany Horda-i kancelláriák török nyelvű okleveles gyakorlata vizsgálatunk tárgya. Külön történik említés az ilkánida Irán kisszámú, de érdekes következtetésekre lehetőséget adó török nyelvű anyagáról (jarlik-bejegyzések és Mar Behnam felirata). Az ilkánok és dzsalairidák korának kisszámú perzsa oklevele is itt kerül tárgyalásra. A 13-14. századi török nyelvű Arany Horda-i iratok korabeli orosz és olasz fordításai is érdekes bepillantást engednek a többnyelvűség és többkultúrájúság működésébe. Ennek kapcsán esik szó a tatár-orosz nyelvi kontaktusokról, amelyek a tatár-orosz kulturális csere mértékéről és jellegéről adnak pontos képet.
A két mongol állam éremkibocsátása és az éremfeliratok szintén jó anyagot szolgáltatnak a nyelvi és kulturális diverzitásra (ujgur betűs mongol, arab, phagspa- és tibeti írás).
A többnyelvűség jelenségei után az előadás a vallási sokféleséget veszi sorra (tengrizmus; iszlám; buddhizmus; kereszténység), majd a két, hosszú távon legelterjedtebb és kultúraformáló vallásnak, a török-mongol tengrizmusnak és az iszlámnak a jogra és a szokásrendszerre gyakorolt hatásait kutatja. Áttekinti az iszlám elterjedését az Arany Hordában (Berke kán és Özbek kán); majd szemügyre veszi az iráni mongolok muzulmán konverzióját (Gázán kántól Abú Szaíd kánig). Végül megvizsgálja a mindkét államban párhuzamosan továbbélő jasza (mongol jogrend) és saría (iszlám jog) főbb jellegzetességeit, mely jelenség aztán Timur és a timuridák államainak is meghatározó tényezője lesz a 14-15. században.

Üdvözlettel

Sárközy Miklós

elnök

MIBT

 

 

___________________________________________________________________________________________

 

 

 

Tisztelt Tagság! Tisztelt Érdeklődők!

 



A Magyar-Iráni Baráti Társaság szeretettel invitál mindenkit az Cseh Zsombor előadására Iránról.

Figyelem, a részvétel regisztrációhoz kötött! 

Az előadás díjtalan. Kérem, hogy minden érdeklődő a következő e-mail címen jelezze részvételi szándékát: ajtkvilagjaroklub@gmail.com

Helyszín: Shiraz Persian Restaurants, Ráday utca 21, Budapest, 1092
Időpont: 2014. február 18. 18:00 - 20:00 

Irán kétségkívül a világ egyik legérdekesebb országa - s talán egyben a legellentmondásosabb is. Fanatikus mollák, elnyomott nők, atomprogram - a legtöbb embernek ez jut eszébe elsőre Irán hallatán. Azonban van Iránnak egy másik oldala is: a mérhetetlenül gazdag perzsa történelem és kultúra, a lenyűgözően szép tájak, s az iráni emberek határtalan vendégszeretete, kedvessége és barátsága. Mi igaz az egyik oldalról, s miért nem tudunk a másik oldalról? A fényképekkel kísért előadás során a sztereotípiák mögé bepillantva utazást teszünk az igazi Iránban!

Előadónk, Cseh Zsombor az Eupolisz Utazási Iroda fiatal és a közel-keleti kultúrákat alaposan ismerő túravezetője fogja a hallgatóságot iráni tájakra kalauzolni.

Az autentikus hangulatot az előadás helyszínéül szolgáló Shiraz Perzsa Étterem fogja biztosítani, ahol egy csésze perzsa tea és egy szelet baklava kíséretében mélyülhetünk majd el e közel-keleti ország kevesek által ismert izgalmas oldalának rejtelmeiben.

Az előadás díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Kérem, hogy minden érdeklődő a következő e-mail címen jelezze részvételi szándékát: ajtkvilagjaroklub@gmail.com

Üdvözlettel

 

Sárközy Miklós

elnök MIBT

 

 

 

 

______________________________________________________________________________________________

 

 

 

:

Kakuk Zsuzsa tudományos önéletrajzát itt olvashatjuk:

http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/kakuk.html