A modern Irán

 

Irán politikai rendszere

 

Az Iráni fennsíkon a civilizáció fejlődése már több évezredes fejlődésre tekinthetett vissza, amikor különböző indoiráni törzsek, a médek, a párthusok és a perzsák megtelepedtek 2500 éve, országukat Iránnak, vagyis az árják országának nevezve el.
II. Kürosz uralmának kezdete Kr.e. 553 körül, és ezt követően az Akhaimenida dinasztia felemelkedése a különböző dinasztiák kezdetének tekinthető, mely egészen az utolsó despotikus uralkodócsalád, a Pahlavi dinasztia bukásáig tartott.
1979. február 11-én Khomeini Imám vezetésével vége szakadt a diktatórikus monarchiának oly sok év küzdelmei után.
1980. április 1-én az iráni lakosság pedig 98%-os többséggel népszavazáson erősítette meg az Iszlám Köztársaságot és annak kormányzatát.
Az Iráni Iszlám Köztársaságban a köztársasági elnököt közvetlenül a nép választja négy évre titkos szavazással, a köztársasági elnök még négy évre újjáválasztható, és egy ciklus után akár harmadszor is pályázhat az elnökségre.
A kormány élén a Köztársasági Elnök áll, miniszterelnöki pozíció jelenleg nincs Iránban. Ő terjeszti elő a kormánytagok névsorát az Iszlám Nemzetgyűlésnek (Parlamentnek).
Az Iszlám Nemzetgyűlés az ország legfőbb törvényhozó testülete, 270 tagja van, akiket közvetlenül és titkos szavazással a nép választ meg. A Nemzetgyűlés által elfogadott törvények akkor lépnek hatályba, amikor azok összhangba kerülnek az Alkotmánnyal és az Őrök Tanácsának előírásaival. Az Őrök Tanácsa 6-6, a Legfelsőbb Vallási vezető által kinevezett jogi szakértőből és egyházjogászból áll.
Az ország ügyeiben az Őrök Tanácsa felett a Legfelsőbb Vallási Vezető is döntéseket hoz az iszlám és az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya szellemében. Az első Legfelsőbb Vallási Vezető Khomeini ajatollah volt. Khomeini ajatollah elhunyta (1989 június 4.) óta Ali Khamenei ajatollah, korábbi köztársasági elnök tölti be ezt a posztot. A Legfelsőbb Vallási Vezető mellett az egyházi vezetők Szakértői Gyűlése áll, mely a Legfelsőbb Vallási Vezetőt látja el tanácsokkal.

 

Irán általános jellemzői

 

Az Iráni Iszlám Köztársaság, régi nevén Perzsia, a Közel-Kelet hegyvidékekkel borított országa.
Irán 1648195 négyzetkilométernyi kiterjedésével a világ tizenhatodik legnagyobb országa.
Az irániak antropológiailag elég vegyes képet mutatnak, számos történelmi hatás tükröződik a lakosságon.
Az iráni pénzegység a riál (1 dollár jelenleg körülbelül 9250 riál), de emellett a népnyelv a tománt is használja szóban, mely egytizede a riálnak és régi mérték- és súlyegységnek számít.
Irán fővárosa a hatalmas, 13milliós Teherán.

 

Irán földrajzi határai

 

Az Iráni Iszlám Köztársaság 5170 kilométer szárazföldi és 2410 kilométer tengeri határral rendelkezik. Északon Iránnak 1740 kilométeres közös szárazföldi határa van az egykori Szovjetúnió utódállamaival, a Kaukázus előterében Azerbajdzsánnal és Örményországgal, a Kaszpi-tengertől keletre pedig Türkmenisztánnal. Emellett 630 kilométer hosszúságú tengeri határa is van ezen államokkal (Kaszpi-tenger).
Irán délnyugaton 1270 kilométer hosszú határral rendelkezik Irakkal és nyugaton 470 kilométeren szomszédos Törökországgal.
Irán északkeleti szomszédja Afganisztán, mellyel 850 kilométer hosszúságú szárazföldi határa van, ettől délre pedig Pakisztán található, amely 830 kilométer hosszan határolja Iránt délkelet felől. Délen a Perzsa – öböl és az Ománi–tenger érintkezik Irán partvidékével 1880 kilométer hosszan.

 

 

 

 

 

Irán etnikai összetétele

 

Irán etnikaliag soknemzetiségű. A lakosság lélekszáma a legfrissebb statisztikák szerint közel 75millió fő. Ez a nemzeti-etnikai sokszínűség főleg az elmúlt ezerháromszáz év történelmi folyamatait tükrözi. Úgy fogalmazhatunk, hogy a nemzetiségek az ország peremvidékét lakják, míg a belső területeken és a nagyvárosok többségében a perzsa lakosság dominanciája érvényesül.
A lakosság mintegy 53-55%-a tartozik az államnyelvet anyanyelvként használó perzsa etnikumhoz, míg a megmaradó mintegy 45 % különböző etnikai kisebbségek között oszlik meg. A legnagyobb etnikai kisebbség az azeri törökségé, akik több mint 20%-át alkotják az összlakosságnak és főleg északnyugat-Iránban élnek tömbszerűen. Külön etnikumot képvisel a Kaszpi-vidék, az itt élő giláni és mázenderáni lakosság saját iráni nyelvet beszél és az összlakosság mintegy 8%-át adja. Az ország nyugati, Irakkal határos részén kurdok élnek, az iráni kurdok a lakosság 7%át teszik ki. Az ország északkeleti, Türkmenisztánnal határos részén szintén oguz török nyelvet beszélő türkmének élnek (2%). Irán délkeleti részén, a pakisztáni határ mentén Szisztán és Beludzsisztán tartományban találhatóak az iráni nyelvet beszélő beludzsok törzsei (2%). A Perzsa-öböl északi partvidékén és az iraki Khuzisztán tartományban végig arab lakosság telepedett meg az elmúlt évszázadok során (2-3%). A Zagrosz hegység közép részén találhatjuk meg a szintén iráni népek közé sorolható lór (luri) etnikumot, Loresztán tartományban (2%). E nemzetiségeken kívül még számos kisebb etnikai csoportot tartunk számon a mai Irán területén, akik többnyire különböző iráni és török nyelveket beszélnek.
Az iráni lakosság több mint 60 % városokban lakik, a vidéki, falusi lakosság aránya mintegy 35 -40 % között mozog. Figyelemreméltó tény, hogy az iráni lakosság lélekszáma rohamosan növekszik az elmúlt évtizedekben, mivel 1979–ben csak 35 millióra tették az ország összlakosságát. Így elmondható, hogy az iráni társadalom igen fiatal, hiszen közel 60%-a 30 év alatti! Csak egy jellemző adat e téren: 2006 őszén közel egymillió elsős kezdte meg tanulmányait az iráni általános iskolákban!

 

A Legfelsőbb Vezető feladatkörei az Iráni Iszlám Köztársaságban

 

Az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya szerint az Idő Ura, a Tizenkettedik Imám távolléte idején (Allah siettesse mielőbbi visszatértét!) a hatalom az igaz és kegyes vallási jogtudósra száll, aki a hatalom forrása, követendő példa és rendelkezik a kormányzás képességével valamint a nép többségének bizalmát is bírja, ahogy ez Khomeini Imám esetében is történt.
A Legfelsőbb Vezetőt az iráni nép által választott Szakértők Gyűlése jelöli ki.
A Legfelsőbb Vezető feladatai az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya szerint a következőkben foglalhatóak össze: Az Őrök Tanácsa tagjainak kinevezése, az igazságszolgáltatás legfelsőbb testületeinek kinevezése, a fegyveres erők vezetésének kinevezése (beleértve a különböző fegyveres ágak vezérkarának kinevezését és elmozdítását, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokának kinevezését, a Legfelsőbb Védelmi Tanács kijelölését, háborús helyzet és béke deklarálását, a fegyveres erők mozgósítását a Legfelsőbb Védelmi Tanács javaslatára). Feladatai közé tartozik még a nép által megválasztott köztársasági elnök beiktatása, a köztársasági elnök elmozdítása abban az esetben, ha a Legfelsőbb Bíróság bűnösnek találja azt alkotmány kötelességeinek megszegésében vagy az Iszlám Nemzetgyűlés bizonyítja politikai inkompetenciáját, a Legfelsőbb Bíróság javaslatára közkegyelem gyakorlása vagy ítéletek enyhítése.

 

 

 

Nyelv és írások

 

Irán hivatalos nyelve a perzsa. A perzsa az arab ábécé kissé módosított változatát használja írásában. Emellett nagy szerep jut az arab nyelvnek is az iszlám, a jog, a tudomány, a vallási oktatás területén a mai Iránban.
Mindemellett helyi szinten lehetőség van a különböző kisebbségi nyelvek, az azeri török, a kurd, a lór (luri), a giláni, a mázenderáni és a beludzs használatára is. Ezek a nyelvek úgyszintén az arab ábécét alkalmazzák a mai Iránban.

 

Vallás

 

Iránban széleskörű vallási szabadság uralkodik. A lakosság közel 98%-a muszlim. A muszlim lakosság közel 92% az un. tizenkettes síita irányzatot követi. A tizenkettes sía Irán államvallása, mely az iráni alkotmányban is deklarált. Emellett szunniták és egyéb síita csoportok is találhatóak Iránban.
A saría, az iszlám jog értelmében az iráni zsidók, keresztények és zoroasztriánusok, akik összesen a lakosság 1%-át teszik ki, szabadon gyakorolhatják hitüket, iskoláik, vallási és egyéb közösségi intézményeik vannak. Alanyi jogon egy-egy iráni zsidó, két örmény keresztény, egy asszír keresztény és egy zoroasztriánus vallású képviselő állandóan helyet kap az iráni nemzetgyűlésben, ahol ezek a küldöttek az adott vallási kisebbség érdekeit képviselik.

 

Az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti jelképei

 

Az iráni nemzeti zászló trikolór, színösszeállítása igen hasonló a magyaréhoz (zöld-fehér-piros). A zöld és a piros sávok szélét a fehér sáv mentén az „Allah Akbar”, „Allah a Legnagyobb” felirat határolja.
Az Iszlám Köztársaság jelképe a zászló fehér mezejében helyezkedik el. E szimbólum az „Allah” „Isten” és a „Nincs más isten csak Allah” mondat kifinomult kalligrafikus megjelenítése.

 

 

 

 

 

Az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya

 

Az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányát az iráni nemzet által megválasztott Szakértők Gyűlése alkotta meg, mely összhangban áll a kormány döntéseivel és a lakosság szemléletével.
Az iráni alkotmány 12 fejezetre oszlik, melyek 175 további paragrafusból állnak. Az alkotmány szellemisége az iszlám tanításain alapul, híven követi a hit tanításait, egyben megfelel a modern kor által támasztott követelményeknek is.