Világörökségek, fontosabb

műemlékek

 

Irán roskadozik a látnivalóktól. Aki egyszer idejön, és nemcsak a nagy műemlékekre „vadászik”, az nap mint nap újabb csodákkal szembesül, újabb és újabb szépségeket fog látni. Jelen állás szerint Iránnak kilenc, az Unesco világörökség listáján regisztrált művészeti, régészeti emlékegyüttese van, de jó néhány hely, történeti régészeti, néprajzi érdekesség pályázik erre a titulusra illetve az Unesco támogatásával már most kiemelkedő védelemben részesül. Nézzük meg előbb a világörökség helyszíneket!

Csoga Zanbil: délnyugat-Iránban, Khuzisztán tartományban található, Kr.e. 1200 körül épült elámi zikkurat, lépcsős templom, mely az iráni törzsek bevándorlása előtti elámi civilizáció leghíresebb emléke. Jelen pillanatban ez a világ egyetlen látogatható zikkuratja.


Perszepolisz: Dél-Iránban, Farsz tartományban, Síráztól ötven kilométerre emelkedő monumentális régészeti emlékhely, az egykori Óperzsa Birodalom fényes ünnepségeinek palotavárosa (Kr.e. 6-4. .sz.) A moumentális óperzsa központot, Perszepoliszt I. Dareiosz és I. Xerxész kezdte el kiépíteni, de az építkezés egész Nagy Sándorig folyamatos volt, aki Kr.e. 331-ben kifosztotta és felperzselte a várost.


Paszargadai: Perszepolisztól 78 kilométerre északra található régészeti park, Nagy Kürosznak (Kr.e 553-530), az Óperzsa Birodalom alapítójának palotáival, jól ismert síremlékével, egyéb régészeti emlékeivel.


Bam: Kerman városától 180 kilométerre délre található gigantikus város és citadella Délkelet-Iránban, mely az egykori Selyemút fontos állomása volt. A bami óváros sajnos súlyos károkat szenvedett a 2003 decemberi földrengésben, jelenleg folyik az újjáépítése.


Iszfahán: az Ezeregyéjszaka eleven varázsa Közép-Iránban. Iszfahán 1598 és 1722 között Irán fővárosa volt. Az akkor uralkodó szafavida dinasztia fényes rezidenciákat, palotákat, mecsetek egész sorát emelte Iszfahánban, Irán talán leghangulatosabb városában. Itt van a világ második legnagyobb tere, az 560 méter hosszú és 155 méter széles Imám tér is. Világhírű a Kajszarijje bazár is. Kiemelendő még a híres iszfaháni örmény negyed is valamint a Zájande folyón átívelő régi hidak, ahol esténként igen hangulatos a teázás és a vízipipázás! Iszfahánt látni és meghalni, nem túlzás ezt mondani erről a földi csodáról!


Szoltanijje: Szoltanijje a 14. század elején épült egykori iráni mongol főváros volt, mely a mai Zandzsán közelében Teherántól nyugatra fekszik. Öldzsejtü mongol szultán fővárosának leghíresebb emléke az iráni mongol korszak legmonumentálisabb épülete, Öldzsejtü és fia, Abu Szaid szultán mauzóleuma, a világ legmagasabb (48 méter) és 25 méter széles téglakupolájával.


Takht-e Szoleimán: óriási zoroasztriánus tűzszentély romjai Nyugat-Iránban, Kurdisztánban egy vulkáni eredetű tó mellett páratlan természeti környezetben. Az Ádur Gusnászp, a harcosok szent tüzének tűztemploma a párthus és a szászánida korban élte virágkorát, később is használták. A mongol korban egy ideig még főváros is lett.


Biszotun (Behisztun): Biszotun Kermansah közelében, Nyugat-Iránban, a Zagrosz –hegység egyik fontos átvezető útvonala mentén fekvő ókori régészeti emlékhely, I. Dareiosz óperzsa uralkodó híres feliratával és domborműveivel, illetve későbbi szeleukida és párthus valamint muszlim kori látnivalókkal.


Északnyugat-Irán régi örmény templomai:, A 2008-ban világörökséggé nyilvánítottáak több középkori örmény kolostort és templomot Északnyugat-Iránban. Közülük is kiemelkedik az un. Kara Kelisza, magyarul Fekete templom, mely Tádé apostol mártíriumának helyszíne volt, manapság pedig a leghíresebb örmény zarándokhely Iránban, ahova évente több tízezer örmény zarándokol el évente a világ minden részéről. Ugyancska ide tartozik a Dzordzor kolstor valamint az iráni-örmény határon fekvő Szent István örmény kolostor is


Sústar: Szúza közelében, Délnyugat-Iránban, az iraki határtól nem messze fekszik Sústar is a legújabb iráni világörökség, mely szaszanida és koraiszlámkori emlékeiről, és régi vizimalmairól híres. A máig páratlan épségben látható szászánida kori hidak, duzzasztógátak egykor rómaio hadifoglyok verejtékével épültek, Sústar régi vizimalmai, a várost átszelő Soteit folyónak a löszfalból hirtelen kitörő vízesései festői látványt nyújtanak.

 

S ha még van időnk, akkor az alábbi műemlékek egész sorából csipegethetünk, ha kedvünk tartja!


Teherán: Teherán nem tipikusan régi keleti város, inkább modern közel-keleti metropolisz, mely közel tizenötmilliós lakosságával nagyobb mint New York. Mégis azonban múzeumai, a 19-20. századi kádzsár és pahlavi paloták, a sahok kincseit bemutató Ékszermúzeum, Észak-Teherán hangulatos parkjai és a híres teheráni bazár miatt érdemes itt pár napot időzni.


Kásán és környéke: Kásán remek kirándulóhely Teherán és Iszfahán között félúton, Műemlékeinek zöme a 16-19. századból származik. Kásán a középkorban az iráni kerámiakészítés híres központja volt. A Fin kert, a szafavidák kedvelt pihenőhelye, valamint a 19. századi kásáni polgárházak sokasága, melyek az egykori fontos kereskedőváros gazdagságának gyümölcsei voltak, ma is bámulatba ejtik az utazót. Irán egyik legszebb mecsete a 19. század kásáni Aqa Bozorg mecset, szintén a 19. századból. A kásáni bazár gyönyörű, fátyolszerű boltívei mai napig büszkén hirdetik gazdagságát. Kásán mellett van Qámszár, mely Irán leghíresebb rózsatermő területe. A minden évben május táján beköszöntő rózsaszüret igazán szép látványosság.


Abjáne: Kasantól 70 kilométerre délre található falucska, a 16. századig zoroasztriánus volt és sajátos népviselete, népi építészete mai napig üde színfolt Iránon belül.


Jazd és környéke: Jazd a Selyemút iráni ágának talán leghíresebb ékköve, Iszfahántól keletre 350 kilométerre fekvő tipikus sivatagi oázisváros. Védett óvárosa, széltornyai, csatornarendszere (qanát), régi sikátorai, mecsetei világhírűek. Jazdban és Jazd környékén él az iráni zoroasztriánusok többsége is, tűztemploma és egykori temetkezési épületeik (a Hallgatás Tornyai) ma is látogathatóak. Iszfahán és Jazd környékén számos kisebb gyönyörű várost, oázist (Natanz, Ardesztán, Meibod, Ardakán, Nain, Kharánaq) látogathatunk meg arra jártunkban, érdemes időt szentelni ezekre a pompás kisebb városokra is, melyek hangulatos óvárosi építészetükkel mai napig lebilincselik az arra járó turistát!


Kermán és Máhán: Kelet-Irán két híres városa a Selyemút mentén, Kermánt régi bazárja és 17. századi műemlékei tették híressé, a szomszédos Máhán városában van az iráni szúfik egyik híres központja, Sáh Neematollah Vali síremléke és a híres 19. századi díszkert, a Bágh-e Sáhzáde. A közelben fekszik Rájen is, melynek régi óvárosa, citadellája manapság egyre népszerűbb látnivaló.


Naqs-e Rosztam: Perszepolisztól alig öt kilométerre található preiszlám régészeti emlékhely elámi, óperzsa és szaszanida látnivalókkal, királysírokkal és gyönyörű domborművek sokaságával, rendkívül látványos élményt nyújt.


Síráz: Síráz Dél-Irán legnagyobb városa, egykor a költők fővárosa volt, hiszen itt nyugszik Szádi és Háfiz több más kisebb költő mellett, kettejüket a legnagyobb perzsa költők között tartják számon. Síráz ligetei, parkjai, hangulatos 18-19.századi, zand és kádzsár kori rezidenciái és Irán talán legszebb bazárja szintén egyedi élményt kölcsönöznek. Síráz egyben ideális kiindulópont preiszlám régészeti lelőhelyek megtekintéséhez is.


Gúr-Firúzábád: Siráztól nyolcvan kilométerre fenséges szurdokok között kanyarog buszunk, míg végül kiérünk Firuzábád környékére, ahol a szaszanida dinasztia alapítójának, I. Ardasírnak 1700 éve épült szinte érintetlen palotájához érünk. Mellette láthatjuk Ardasír kör alakú egykori városának, Gúrnak ma is feltárás alatt álló romjait. Visszafelé megnézhetjük Ardasír vadregényes szurdokok közt fekvő rablóvárát, a Leányvárt is és színes népviseletben járó qasqái török nomádokkal is találkozhatunk.


Bisápur, Kazerun, Busehr: Siráztól 120 kilométerre nyugatra található a „szaszanida Perszepolisz”, Bisápur, melyet I. Sápur szaszanida király alapított a Kr.u. 3. században fővárosként. Lenyűgöző szaszanida domborművei koronázásokat és a rómaiak felett aratott perzsa győzelmeket ábrázolnak, az egykori paloták területe ma régészeti park. Bisápurtól nem messze van Kazerun, mely szintén gazdag számos középperzsa és muszlim régészeti emlékekben, innen pedig már csak egy „ugrás” a Perzsa-öböl és Busehr. Busehrbe érve érdemes egy sétát tenni a tipikus tengerparti arab óvárosában.


Kis szigete: az iráni „beach” leghíresebb nyaralóhelye a Perzsa-öbölben, főleg pihenésre, fürdőzésre ideális hely kiváló hotelek egész sorával. Kis szigete a Közel-Kelet harmadik leglátogatottabb nyaralóhelye.


Szúza, Sustar, Dezful, Mászdzsed-e Szoleimán: A Zagrosz déli részének területei főleg az ókori Irán szerelmeseinek nyújtanak látnivalót. Az ókori Szúza híres főváros volt az elámi kortól egészen az óperzsa korig. Régészeti parkja és a bibliai Dániel próféta sírja manapság legnevezetesebb emlékei. Mászdzsed-e Szoleimánnak pedig fontos korai óperzsa és szeleukida régészeti emlékegyüttese van. Érdemes egy kitérőt tenni Dezfulba is, fantasztikus óvárosával, máig használt szaszanida kori kőhídjával, a hegyek közül kitörő, vadul vágtató Dez folyóval, régi vízimalmokkal páratlan látványt nyújt ez a kedves iráni kisváros.


Khorramábád, Kermánsáh, Zagrosz vidék: kevéssé ismert, de igen szép része Iránnak a főleg lurik és kurdok lakta terület, a középső-Zagrosz vidék, számos ókori és középkori műemléket, régészeti kuriózumot tartogat az oda látogatónak kezdve a luriszáni bronzoktól (Khorramábád) szaszanida domborműveken át (Kermánsáh), a Falak al-aflák fenséges erődéig (Khorramábád), és mindeközben csodás tájakon utazik át az ember.


Hamadán: Az ókori Ekbatana, a mai Hamadán Irán egyik leghangulatosabb városa. Az Alvand hegység lábainál Nyugat-Iránban fekvő városnak kellemesen enyhe klímája van. Hamadán környékén több remek sípálya is van. Az egykori Média fővárosa mai is bővelkedik látnivalókban, méd, óperzsa, párthus és muszlim kori emlékekben. Itt van Irán legősibb zsidó zarándokhelye, az Eszter és Mordechai szentély is, de itt nyugszik Avicenna, a legnagyobb középkori muszlim filozófus is.


Orumie, Marághe és az Orumie-tó: Északnyugat–Iránban található az ország legnagyobb tava, az Orumie-tó. Orumie városa híres az ott élő nesztoriánus keresztény közösségéről, mely a Kr.u. 5. század óta folyamatosan és zavartalanul gyakorolja hitét. Orumiének emellett gazdag szeldzsuk kori művészeti öröksége is van. Az Orumie-tónak egyedi látványt kölcsönöznek a minden ősszel átvonuló flamingó populációk is. Marághe korai mongol főváros volt a 13. században és számos híres műemléke van e korból.


Kandován: Az iráni „Kappadókia” csodás völgykatlanja Tebriztől délre, a Szahand hegy kihunyt vulkáni kúpjának tövében szép élményt kínál az odalátogató utasnak. A hagyományos falusi élet tanulmányozása és a helyi édességek széles tárháza miatt is érdemes idelátogatni.
Tebriz: Tebriz Északnyugat- Irán legnagyobb városa egykor a Selyemút fontos állomása volt, később a mongolok és a türkmén dinasztiák központja lett. A 15. századi Kék mecset Irán egyik legkülönlegesebb mauzóleuma, csodás folyondáros csempéivel és zárt épülettömbjével.
Ardabil : A volt szovjet határ közelében fekvő Ardabil környéke híres gyógyfürdőiről. Az itt található 4811 méter magas Szabalán hegy vidéke rendkívül látványos természeti értékekben, egyben kedvelt síközpont is. Ardabilban látható Irán egyik legpompásabb műemléke, a síita iszlámot Iránban államvallássá tevő szafavida dinasztia ősének, Sejkh Száfi al-Dinnak 14-17. századi mauzóleuma.
Anzali és Maszule: Anzali irán legnagyobb kaszpi-tengeri kikötője, aki a Kaszpi-tengerben akar megmártózni, annak innentől fogva strandok egész sora áll rendelkezésére. Anzali mellett található az anzali lagúna, ez a híres természetvédelmi terület egyedi madárvilágával és természeti környezetével. Maszule az iráni „Hollókő” a Kaszpi-tenger mellett található Gilán tartományban kellemes kirándulóhely, a tálesi etnikum helyi folklórját, népviseletét, ételeit, építészetét itt lehet a legérintetlenebbül megfigyelni, megkóstolni. A falu 1050 méter magasan kapaszkodik a hegyoldalba, igen festői látványt nyújt.
A Selyemút keleti útvonala: Rej-Varamin-Szemnán-Dámghán-Besztám-Sáhrud: aki Teheránból keletre veszi útját és repülőgép helyett busszal vagy kocsival indul errefelé, csodás városok egész sorát láthatja Észak-kelet Iránban: Rej, egykor fontos politikai központ volt, számos főleg szeldzsuk kori műemléke van, Varamin monumentális mongol kori nagymecsetétől, Szemnán szeldzsuk emlékein keresztül eljutva, Irán legrégebbi mecsetéig, a 8. században emelt dámgháni Tárikhánéig. Emellett érdemes megpihenni a híres misztikus, Bajazid Besztámi sírjánál is Besztámban és egy rövid megállót Sáhrud városa is megér.
A Kaszpi-vidéktől Gorgánig: Ha vadregényes erdei túrákra vágyunk, akkor Teheránból elindulhatunk északkelet felé, Firúzkúh irányába, hogy a festői Mázenderánba érjünk. Közben érinthetjük a Demávend környékét is, lebilincselő látványt nyújt a legmagasabb iráni hegycsúcs. A környéken találhatóak Irán legjobb sípályái is (Áb-e Ali, Semsak, Dizin), a téli sportok szerelmesei is kikapcsolódhatnak itt. Mázenderán régi városai, Amol, Bábol, Szári környékén több hegyi túrát tehetünk, melynek végén koraiszlámkori mauzóleumokhoz érünk vagy csak elmerülünk a környék érintetlen ősrengetegeiben és élvezzük a helyi citrusfajták, gyümölcsök sokaságát.
Gonbad-e Qábusz és környéke: A türkmén határ mentén több érdekes látnivaló is akad az arra járónak. A Gonbad-e Qábusz, Qábusz b. Vosmgir helyi zijárida fejedelem monumentális síremléke, mely rakétaszerűen emelkedik immáron közel ezer éve. A helyi türkmén kisebbség hagyományos körülmények között él még ma is, akit érdekelnek a helyi viseletek, a lovasnomád életmód, itt bőven van alkalma ezt megtekinteni.
Mashad és környéke: Mashad városa elsősorban mint a 8. síita imámnak, Reza imámnak észak-kelet iráni nyughelyeként híresült el és ma a legismertebb iráni síita zarándokhely. A monumentális aranykupola már messziről jelzi nekünk a zarándokhelyet (magába a szentélybe nem léphetünk be). Mashad emellett számos egyéb nevezetességgel, mecsetekkel is büszkélkedhet. Ide van eltemetve a világhódító Nádir sah is. A környékén számos érdekes kirándulást tehetünk. Tuszban, Mashad mellett nyugszik Firduaszi, a perzsa Homérosz, a Királyok Könyvének halhatatlan szerzője, de más iszlám kori műemlékekben gazdag helyet, ma már nem olyan híres khorászáni kisvárost is érdemes a környéken felkeresni (Torbat-e Jám, Rádkán, Qale-e Naderi). Mashadtól nyugatra Neisáburban (Nisápúr) nyugszik Omar Khajjám, a Magyarországon is híressé vált legendás négysorosok költője.